Krausz Ferenc az MCC-ről: „Ez az a befektetés, ami a legjobban kamatozik Magyarország jövője számára”

A Nobel-díjas fizikus a jövő generációinak nevében is megköszönte, hogy ilyen projektekre is jut már forrás.

A nemzeti géniusz élt és élni fog, ám kiemelt törődést igényel.
Március elején nyitotta meg kapuit a Mathias Corvinus Collegium megújult szegedi központja. A jeles eseményen Orbán Viktor miniszterelnök és Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus beszélgetett a hazai tudományosság helyzetéről és feladatairól. „Ha meg akarunk maradni ebben a kulturális minőségben, amiben csak mi vagyunk, magyarok, ahhoz tudományos teljesítmény kell. (…) A tudomány nem nélkülözhető a nemzet fennmaradása szempontjából” – fogalmazott az eszmecsere egy pontján a kormányfő.
E gondolatok nem csupán a hazai tehetséggondozás ünnepén időszerűek, hanem távlatosabban, nemzetstratégiai szempontból is megfontolandók.
A magyar kulturális identitás szerves része, táptalaja az a tehetségvagyon, amiből világszínvonalú művészeti és tudományos teljesítmények fakadnak. Krausz Ferenc, Karikó Katalin vagy – maradva a szegedi vonatkozásoknál – Babits Mihály és József Attila életműve azt jelzi, hogy
a nemzeti géniusz élt és élni fog, ám kiemelt törődést igényel.
A tudományos kiteljesedés pedig, ahogy Nobel-díjasunk és a miniszterelnök beszélgetéséből is kibontakozott, a kellően motiváló, eszközeiben és erőforrásokban gazdag közoktatáson alapul. Az egzisztenciálisan lassan megerősödő pedagógusok pályája mellett így állami kötelesség a tanárképzés megújítása is. Ennek jegyében született a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty Istvánról elnevezett tanárképző kara is. A Nemzeti Tehetség Program vagy a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének munkája mellett ezért foglalkozik a Mathias Corvinus Collegium is a jövő pedagógiájával – oktatási szakemberekkel, gyakorló tanárokkal közösen – a Kárpát-medence harminc városában.
A tehetségek nemzetközi kibontakoztatásához mindezek mellett támogató geopolitikai környezet kell.
Olyan Európai Unióra van szükség, amely nem szabotálja kicsinyes politikai gáncsoskodásból a nemzetközi ösztöndíjakat, az országokon átívelő tudományos együttműködést.
Olyan felelős európai vezetés, amely belátja, hogy az átrendeződő nagyhatalmi viszonyrendszerben kulcsfontosságú a nemzeti szuverenitás, a kulturális identitás megőrzése, a józan és jövőbe mutató diplomáciai gondolkodás.
Az elkövetkező évtizedekben létfontosságúvá válnak az oktatás alapkérdései.
Válaszokat kell adnunk a mesterséges intelligencia kihívásaira, amelyek – ahogy a szegedi megnyitón is elhangzott – nem az embert helyettesítő, csak a szellemi munkát segítő lehetőségként jelennek meg. Bizonyos rendszerező-adatgyűjtő folyamatokban e technológia már most nélkülözhetetlen, azonban, amiképp arra a beszélgetés résztvevői is rámutattak,
a humánumot, a kreatív potenciált nem válthatja ki.
Ha pedig így lesz a továbbiakban is, akkor van okunk a derűlátásra. Szellemi örökségben, tudományos hagyományokban, kulturális javakban páratlanul gazdag nemzet vagyunk. Minden adva van ahhoz, hogy a jövőben is ünnepelhessük a magyar tehetségek tavaszát.
***
Ezt is ajánljuk a témában
A Nobel-díjas fizikus a jövő generációinak nevében is megköszönte, hogy ilyen projektekre is jut már forrás.
Ezt is ajánljuk a témában
Az MCC szegedi megnyitóján részt vett Orbán Viktor is, aki elmesélte, mikor hallott először Krausz Ferenc nevéről.
Ezt is ajánljuk a témában
Ez a mondat is elhangzott a szegedi MCC megnyitóján, ahol a miniszterelnök a Nobel-díjas Krausz Ferenccel beszélgetett.
(Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala)